2019.02.10.
Amikor leszáll az éj, az egész világ egy teljesen új arcát mutatja. A város is besötétedik, a közvilágítás fényei rajzolnak fényköröket és fényfolyosókat a talajra. Az utca hangja lecsendesedik, megszűnik a forgalom, csak egy-két késői autó lámpája szakít világosságot a sötétségbe. Elnéptelenednek a járdák is, az emberek hazamennek otthonaikba, csupán egy-két késői kutyasétáltató jár a házak között. Mindenki a saját kis világába tér meg.
A külvilág nagyjából megszűnik, minek is kinézni, ha úgyis csak a sötétséget látják? Ha netán egy külső szemlélő járkál az utcákon, rádöbben, hogy a házfalak sötétségét megtöri egy-egy fényes ablak Debrecen utcáin is. S hogy mit csinálhatnak mögötte, az örök rejtély marad. Vacsorát főznek és megeszik, befejezik a munkát, amire nem volt idő a munkahelyen, vagy házimunkát végeznek, esetleg a gyerekek a házi feladattal foglalkoznak. Vagy csak elfelejtették lekapcsolni a villanyt maguk után, amikor kimentek a konyhából, és a nappaliban nézik a kedvenc sorozatukat a tévében.
Bárhogy is legyen, egy-két fényes ablak Debrecen utcáin mindig látható. A nappal fehér keretű műanyag ablak belefakul a sötétségbe, majd a másnap reggeli fény adja vissza ismét igazi fényét. Aztán, ahogy az idő egyre inkább az éjszakába fordul be, a maradék fénylő négyszög is elsötétedik, és a város álomba szenderül. A puha csendben csak a lágy szellő mozog nesztelenül, átsuhan a fák ágai között, a levelek is alig rezdülnek közben. Az elkövetkező néhány óra a csendről és az alvásról szól. Minden kipiheni magát, hogy a hajnal eljövetele után újult erővel vághasson bele az előtte álló napba, hogy este ugyanúgy elfáradva hajtsa álomra fejét, és a következő éjjel ismét rápihenjen a következő napra. Ez a körforgás hajtja előre a világot.
Persze, mindig vannak kivételek, akik akár saját elhatározásból, vagy a körülmények miatt éjszaka vannak fent, és nappal próbálják meg kipihenni magukat. Ők azok, akik miatt mindig akad néhány fényes ablak Debrecen utcáin, attól függetlenül, hogy az este vagy éjszaka melyik részében tévedünk a környékre. Persze ezért nem kell elítélni őket, hiszen ők így élik az életüket.