2017.08.03.
Amikor az 1850-es években felfedezték a gumit, majd pedig ebből kialakult a műanyag, elképzelni sem lehetett, mekkora karriert fog befutni ez az anyag az elkövetkezendő évszázadokban. Az élet minden területén alkalmazható, és mivel formálható, bármilyen alak kialakítható belőle, s nincsenek méretbeli akadályok sem. Az anyag mellett az azt előállító berendezések, és az eljárási technológia is folyamatosan fejlődött.
Így az évek során egyre kifinomultabb technológiával egyre aprólékosabban kidolgozott, egyre tökéletesebb dolgok készülhettek műanyagból, melyet a mindennapi használat során született tapasztalatok segítségével tovább tudtak tökéletesíteni. A 21. század elejére már olyan területeken is tért nyert a műanyag, ahol korábban elképzelhetetlen volt bárminemű formában történő felhasználása. Az egyszerű tárgyaktól már régen továbbléptünk, ma már például a járműgyártásban, orvosi kellékeknél, az élelmiszeriparban elképzelhetetlen lenne az élet a műanyag nélkül.
Ma már az is természetesnek mondható, hogy a piacon megjelentek és gyorsan elterjedtek a műanyag nyílászárók is. A korábban fából készült termékeket egyre inkább leváltják a műanyagok. Annak ellenére, hogy a fával is könnyen lehet dolgozni a megfelelő gépek és berendezések segítségével, a folyékony műanyag mégiscsak könnyebben önthető a kívánt formába, így nem csoda, hogy szélesebb körben lehet felhasználni, valamint a gyártási folyamat is gyorsabb egy-egy termékre levetítve.
Ezen kívül a színezés is egyszerűbb a műanyag nyílászárók esetében, hiszen anyagában színezhetők, így egyszerre történik a formába öntés és a színezés is. További előnye, hogy amíg egy fa nyílászáróról az idő múltával, vagy fizikai behatásnak köszönhetően megpattan a festék, vagy felpattogzik és lepereg, a műanyag ablakok esetében ez a veszély nem áll fenn. S ha már a hibáknál tartunk, nézzük meg, mi történhet akkor. Ha nedvesség éri a termékeket, akár azért mert folyamatosan ázik az esőben, vagy azért mert párás helyiségbe lévén beszerelve folyamatosan ki van téve a nedvességnek, előbb utóbb elvetemedik.
Fa termékek esetében ez leginkább gyaluval orvosolható, ami után ismét festésnek, helyreállításnak kell következni. Műanyag nyílászárók esetében alapból kisebb a deformálódás esélye, mivel nem szerves anyag, és nem szívja be a nedvességet. Amennyiben mégis valamilyen hiba adódna, a kereten vannak állítási pontok, és egy megfelelő szerszám segítségével, ami jellemzően egy egyszerű imbuszkulcs, a hiba megszüntethető, így ismét tökéletesen el tudják látni feladatukat.
A műanyag ablak is egyszerűbben előállítható, mint a fából készült termékek. Persze, itt ne a szabványméretű négyzet alakú modellekre gondoljunk, hanem a háromszög, vagy kör alakú kivitelre, ahol elég csak egyszer elkészíteni az öntőformát, és onnantól indulhat a sorozatgyártás. A felesleget ledarálás után újra beolvaszthatják, és így csökken a gyártási veszteség.
A kisebb súly miatt is egyszerűbb a műanyag nyílászárók beépítése. Egy-egy húzós munkanap után a szerelőcsapat tagjainak sem mindegy, mennyire fáradnak el a termékek emeletre cipelése közben, illetve amíg tartják a megfelelő pozícióban, amíg társuk rögzíti a terméket.
Mint láthattuk, rengeteg a hasonlóság a fa és a műanyag nyílászárók előállítása és felhasználhatósága között, mégis talán a modern technológia a műanyag termékek felé billenti a mérleg nyelvét mind a gyártó, mind a felhasználó szempontjából.
